Zenés mesejáték (mesemusical) két felvonásban
A Duruzsol az Erdő című alkotás gyermekekhez, felnőttekhez, kicsikhez és nagyokhoz egyaránt szól, műfaját tekintve zenés mesejáték, melyben a zene, az ének, az élő hangszeres előadás, a beszéd, a mozgás, a színek, a színpadi jelenlét, egyszóval a duruzsolás szerves része az egész történet mondanivalójának és üzenetének.
Erdőalján mindenki szorgos, tevékeny, zizeg, mozog, repked, pattog, hálót sző, kúszik, mászik, hangot kreál, csihol, muzsikál, énekel, tehát duruzsol. Tücskök ciripelnek, darazsak-méhek dongnak, bolhák pattognak, teknősök lomhán kúsznak, pókok hálót szőve táncot járnak, sáskák erélyesen zajonganak, legyek, csiborok, poloskák, szentjánosbogarak ijesztgetnek, de a lepkék? A lepkék pillekönnyen repkednek virágról virágra, csendesen, mint a fény hátán szárnyaló tündérek. Számukra a duruzsolás rejtély. Olyasmi, amiről a lepkék talán nem is álmodhatnak.
„A duruzsolás élő és létező, hiszen duruzsol az erdő, duruzsol a fákon s a fűben élő bogár, duruzsol egy álom, duruzsol egy érzés, duruzsol az eső, ahogyan a fára hull az égből jövő éltető erő.”
Énekli Darázsapó a történet főhősének, Lepkés Lulunak, aki talán nem vágyott másra, mint hogy megtalálja saját énekhangját. Vágyai azonban soha nem várt magasságokba repítették őt és barátait, hiszen társai és mentorai segítségével a történet végére apránként érti meg, hogy az éneklés valójában mindenkié, miért ne lehetne az övé is.
A duruzsolás sok mindent jelent, de mégis mit takar a valóság? Nem utolsó sorban a duruzsolás saját hangunk megtalálásához vezető út kíván lenni, és persze még valami, amit szavakkal talán nem is lehet elmondani. A szavak helyett hangok, lüktetések, mozdulatok, színek és kisugárzások mesélnek a történetben szereplő karaktereken keresztül, melyet a darab zenei sokszínűsége próbál a különféle zenei műfajokon átáramolva megtámasztani. Pókanyó, Csiga Csenge, Teknős Tófi, Bolhabarát, Sáska Sanyi, Tücsökmankó, Legyes Légy, Poloska Peti és Pityu, Rasztafári, Erdőalja apraja-nagyja, és maga az Erdőhangja mesélnek a hang kibontásának művészetéről; saját hangunk megtalálásának lényegéről.
A történet alapjaiban 2005-ben született, a zenei anyag és a hangszerelés 2012-re készült el, a 22 dalból álló zenei album 2019-ben került hanghordozóra neves előadóművészek közreműködésével (https://open.spotify.com/album/62jByIUGfojd7Etr0dIUCz), a színpadi szövegkönyv pedig 2023-ra nyerte el végső állapotát.
2024. május 10-én került először bemutatásra a teljes produkció a Jt társulat gondozásában (www.duruzsolazerdo.hu), melynek művészeti vezetője Józsa Tamás (Jt), aki a darab zeneszerzője és Farka Csaba mellett társ dalszövegírója, valamint a színpadi szövegkönyv szerzője és rendezője is egyben (www.jozsatamas.hu).
A Jt társulat tagjai valamennyien a szerző pedagógiai tevékenysége alatt formálódó sokoldalú egyéniségek (www.jozsatamaszenesuli.hu), akik egyaránt hangszeres, énekes és prózai-színészi megnyilvánulás formájában mutatkoznak az alkotás előadás során. Az előadó fellépők maguk játszák és éneklik - és teljes mértékben élőben - a dalokat. A társulat átlagéletkora gimnáziumi felső tagozatosnak mondható; az általános iskola hetedik osztályától egészen az egyetemista korosztályig, tehát szinte valamennyi diák csoportréteg megtalálható a csapatban. A zenekar ritmus-szekcióját a magyar doblegenda, Pálmai Zoltán ékesíti, aki a lemezen is hallható, valamint Józsa Tamás (Jt) gitáron, és alkalmanként basszusgitáron támogatja a zenekart, azonban alapvetően a Jt zenesuli növendékei alkotják a zenekar, illetve a társulat egészét. Név szerint: Józsa Laura (Lulu), Göbl Dóri, Bozó-Bódi Eszter, Darida Lili Panna, Ladányi Csaba, Daczó Endre, Józsa Kristóf, Kaló Kristóf, Fülöp Áron, Vinczellér András, Vinczellér Dávid, Ács-Pongó Barnabás, Kis Csanád, Kis Bence, Halmai Olivér, Köszler Márton, Pásztor László.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése